Alapszabály

A MAGYAR UTAZÁSSZERVEZŐK ÉS UTAZÁSKÖZVETÍTŐK SZÖVETSÉGÉNEK
alapszabálya, szervezeti és működési szabályzata

I.
Általános rendelkezések
1. §.

1. A Szövetség neve:

Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége

(a továbbiakban: Szövetség).

A Szövetség rövidített neve: MUISZ
2. A Szövetség jogi személy, amely a társadalmi szervezetekre vonatkozó jogszabályok, így különösen az 1989. évi II. törvény, továbbá jóváhagyott alapszabály, szervezeti és működési szabályzat alapján fejti ki tevékenységét.

3. A Szövetség célja: az utazások szervezését és közvetítését, valamint az utazásokkal összefüggő szolgáltatások közvetítését végző szervezetek és egyéni vállalkozók szakmai érdekeinek képviselete.

4. A Szövetség székhelye. 1123 Budapest, Jagelló u.1-3.

5. A Szövetség felügyelete: a Szövetség működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.

A Szövetség feladata

2. §.

1. Az utazásszervezők, -közvetítők, egyéb szolgáltatók, továbbiakban: utazási irodák (rendes tagok) érdekeinek képviselete a gazdaság szereplőivel, a hatóságokkal és más idegenforgalmi szervezetekkel fennálló kapcsolataikban.

2. A tag utazási irodák általános, valamint a szakmai területek sajátos érdekeinek képviselete és egyeztetése, így különösen:
a) az idegenforgalmat érintő jogszabályok, rendelkezések tervezetének megvitatása és véleményezése, ilyen szabályozások kezdeményezése
b) a szakmai etikai szabályok megtartása
c) szakmai tanfolyamok, előadások és tanulmányutak szervezése, a szakmai továbbképzést, valamint tájékozódást elősegítő anyagok, tanulmányok készíttetése és kiadása
d) közös idegenforgalmi propaganda tevékenység és együttműködés az erre a célra létrehozott szervezetekkel
e) a tag utazási irodák szakmai képviselete az idegenforgalom nemzetközi szervezeteiben, valamint együttműködés nemzeti társszövetségekkel
f) összehangolt fellépés az idegenforgalom szolgáltatóinál
g) az utazási irodák gazdasági együttműködési lehetőségeinek feltárása, ajánlások megfogalmazása, konkrét együttműködési szerződések előmozdítása
h) idegenforgalmi piackutató és gazdasági elemző munka előmozdítása.

II.
A Szövetség tagjai
3. §.

1. A Szövetségnek rendes (teljes jogú), rendkívüli és tiszteletbeli tagjai vannak. A Szövetség mindenkori tagjainak felsorolását a MUISZ honlapja (www.muisz.com) tartalmazza.

2. Rendes tagként vehetők fel azok a szervezetek és egyéni vállalkozók, amelyek/akik az utazások szervezését és közvetítését, valamint az utazásokkal összefüggő szolgáltatások közvetítését üzletszerűen végzik, továbbá a mindenkori jogszabály szerinti bejegyzésük megtörtént. A tag képviseletére jogosult az egyéni vállalkozó, a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja, továbbá az egyéni vállalkozó alkalmazottja és segítő családtagja.

3. Rendkívüli vagy tiszteletbeli tagként olyan bel- és külföldi szervezetek, vállalkozók és természetes személyek vehetők fel, amelyekkel/akikkel a Szövetség keretében való együttműködés a rendes tagok érdeke. A hálózattal rendelkező rendes (teljes jogú) tagok fiókirodái a Szövetségbe rendkívüli tagként felvehetők.

A tagfelvétel módja
4. §.

1. A felvétel kérdésében az elnökség dönt. A Szövetség titkárságvezetőjének címzett felvételi kérelmet csak akkor lehet az elnökség elé terjeszteni, ha a felvételt legalább két rendes tag javasolja.

2. Az elnökségnek a tagfelvételre vonatkozó döntése ellen bármely tagszervezet a közzétételtől számított 15 napon belül észrevételt tehet, mely esetben a tagfelvétel ügyében a soron következő közgyűlés határoz.

3. A tagsági viszony a felvétel napjával kezdődik.

4. A tiszteletbeli tagként való felvételt az elnökség kezdeményezi, a felvétel kérdésében a közgyűlés dönt.

5. A hálózattal rendelkező rendes (teljes jogú) tagok fiókirodáinak felvétele – a rendes tag írásbeli támogató javaslatával – rendkívüli tagként, a fiókiroda vezető által a titkárságvezetőnek címzett kérelme alapján történik.

A tagok jogai és kötelezettségei
5. §.
1. A tag köteles:

a) az alapszabály rendelkezéseit, a közgyűlés és az elnökség határozatait betartani
b) aktív közreműködésével részt venni a Szövetség feladatainak megvalósításában
c) a szakmai etikai szabályokat és a MUISZ felhívásait megtartani
d) a tagdíjat megfizetni.

2. A tag jogosult:
a) a Szövetség feladatát, munkáját érintő minden kérdésben kezdeményezni, észrevételt és javaslatot tenni
b) a Szövetség szerveinek munkájában az Alapszabály szerint részt venni.

3. A rendkívüli és a tiszteletbeli tagnak a közgyűlésre, továbbá a rendes, a rendkívüli és a tiszteletbeli tagnak az elnökség üléseire való meghívásáról – a tárgysorozattól függően – a Szövetség elnöke dönt. A rendkívüli és tiszteletbeli tagnak, illetve a bizottságokban nem képviselt többi rendes tagnak a bizottsági ülésekre történő meghívásáról a bizottságok vezetői döntenek. A rendkívüli, illetve a tiszteletbeli tagnak szavazati joga, továbbá aktív, illetve passzív választói joga nincs.

A tagság megszűnése
6. §.

1. A tagság megszűnik:
a) a tag megszűnése (jogutód nélkül), halála, illetve ha az egyéni vállalkozónak megszűnik a vállalkozás gyakorlására való joga
b) ha a tag a költségvetési év utolsó napjára (március 31.) szóló hatállyal a tagsági jogviszonyt kilépéssel megszünteti
c) törlés
d) kizárás.

2. A kilépést az elnöknek címzett ajánlott levélben kell bejelenteni.

3. Az elnökség törli a tagok sorából azt a tagot, amelyik az éves tagdíjat ismételt felszólításban kitűzött határidőre sem fizeti meg. A titkárság erről a tagot írásban értesíti és a törlést egyidejűleg közzé teszi.

4. Az elnökség kizárhatja azt a tagot, aki az alapszabály szerinti kötelezettségét súlyosan megsérti, illetve a Szövetség célkitűzései ellen cselekszik. A kizárási eljárást bármely rendes (teljes jogú) tag az Etikai és Jogi Bizottságnál kezdeményezheti. A kizárásra okot adó tények és körülmények kivizsgálását az Etikai és Jogi Bizottság végzi, amely az érintett tag egyidejű írásbeli tájékoztatása mellett 30 napon belül álláspontjának ismertetésével tesz előterjesztést az elnökségnek a kizárásra, illetve annak mellőzésére. A Bizottságnak az érintett tagot meg kell hallgatnia, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését előadhassa.

A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az érintett taggal alá kell íratni, és abból egy másolati példányt át kell adni részére.

5. Az elnökség kizáró határozata ellen annak kézhezvétele után 15 napon belül a tag a közgyűléshez fellebbezhet. A közgyűlés a kizárás kérdésében egyszerű szótöbbséggel dönt.

III.
A Szövetség szervei
7. §.

1. A Szövetség szervei:
a) Közgyűlés
b) Elnökség (elnök, alelnök, szakterületi érdekképviselők, funkcionális bizottságok vezetői, regionális érdekképviselők).
c) Titkárságvezető – titkárság.

A közgyűlés
8. §.

1. A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlést szükség szerint, de évenként legalább egyszer össze kell hívni. Közgyűlést kell összehívni akkor is, ha azt a rendes tagok egyharmada a cél megjelölésével kívánja.

2. A közgyűlést az elnök hívja össze a tárgysorozat megjelölésével.

3. A közgyűlés csak akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok legalább 50 %-a+ 1 tag jelen van. Ha a közgyűlést határozatképtelenség miatt megtartani nem lehet, akkor a fél órával későbbre, másodszorra összehívott közgyűlés az eredeti napirenden szereplő kérdésekben tekintet nélkül a megjelentek számára határozatképes, és az egyszerű többségi szavazat a döntő.

4. A közgyűlésen mindegyik tag képviseletében legfeljebb 2 fő vehet részt, de minden rendes tag csak egy szavazattal rendelkezik.

5. Sürgős, közgyűlés összehívását nem feltétlenül szükségessé tevő kérdésekben írásos szavazás is lehetséges, oly módon, hogy az elnök az eldöntendő kérdést e-mail vagy fax formában megküldi a rendes tagoknak, a tagok pedig szintén írásban (e-mailen vagy faxon) küldik meg szavazatukat a titkárságra. Ez esetben a rendes tagok 50 % + 1 fő többségi szavazata szükséges a döntéshez.

6. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza, de a megjelent rendes tagok egyharmadának indítványára a szavazás titkos.

a) Az elnök megválasztásához – ha kettőnél több jelölt van – kétfordulós, titkos szavazást kell tartani.
Az első fordulóban legtöbb szavazatot elért két jelölt vehet részt a második fordulóban, a megválasztáshoz a jelenlévők szavazatainak kétharmadát kell a jelöltnek megszerezni.
b) Az elnökség tagjainak megválasztása listás, titkos szavazással történik. A jelöltek száma korlátlan.
c) A tisztségviselők visszahívása bármely funkcióból a 3. pontnak megfelelően határozatképes közgyűlésen, a jelenlévők többségi szavazatával lehetséges.

7. A közgyűlés tárgysorozatára az elnök tesz javaslatot, de a tárgysorozatra azt a témát is felvenni köteles, amelyet a rendes tagok legalább egyharmada megfelelően előkészítve, kellő időben javasol. A közgyűlésre legalább 14 nappal előbb kell a tagokat meghívni, és a meghívóhoz csatolni kell a tárgyalásra kerülő kérdések részletes anyagát. A másodszorra összehívott közgyűlés időpontját az eredeti meghívóban is fel kell tüntetni.

8. A közgyűlést az elnök vezeti. A közgyűlésről tartalmi jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök ír alá. A jegyzőkönyv és a hozott határozatok elkészítéséről, valamint kiküldéséről a titkárságvezető gondoskodik.

A közgyűlés hatásköre
9. §.

1. A közgyűlés a Szövetséget érintő minden kérdésben dönthet.

2. Kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a Szövetség alapszabályának, valamint szervezeti és működési szabályzatának megállapítása és módosítása
b) az évi tagdíj, illetve az egyes tagokat terhelő hozzájárulások megállapítása, valamint a befizetett összegek felhasználásáról adott beszámoló jóváhagyása
c) az elnök és az elnökség tagjainak megválasztása
d) a Szövetség feloszlásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása.

Az elnökség és hatásköre
10. §.

1. Az elnökség a rendes tagok köréből a közgyűlés által 4 évre, titkos szavazással választott, tizenhárom személyből álló ügyintéző szerv. Az elnökség üléseire az elnök szavazati jog nélkül más tagot is meghívhat.


a) Az elnökség összetétele:
- a szakma által elismert, köztiszteletben álló szakember (elnök)
- szakterületi érdekképviselők (5 személy)
- funkcionális bizottságok vezetői (4 személy)
- regionális (Budapest és Közép-Magyarország, Dunántúl, Alföld és Észak-Magyarország) érdekképviselők (3 személy).

2. Az elnökség hatásköre:
a) javaslatot tesz a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek eldöntésére
b) meghatározza a Szövetség feladatainak megvalósításához szükséges tennivalókat, megállapítja a funkcionális bizottságok feladatait, és beszámoltatja az érdekképviselőket és a funkcionális bizottságokat azok teljesítéséről
c) új tagság létesítése és a tagság megszűntetése
d) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe
e) létrehozza a jelölőbizottságokat, kinevezi tagjait és vezetőit.

3. Az elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta tart ülést.

4. Az elnök a közgyűlésen beszámol az elnökség előző közgyűlés óta végzett munkájáról.

5. Az elnökség üléseire (összehívás, határozatképesség, szavazás, határozatok, stb.) a 8. §. (2-8) bekezdéseinek rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

Elnök és alelnökök
11. §.

1. Az elnök képviseli a Szövetséget a hatóságok és más szervek előtt. Irányítja és vezeti a Szövetség munkáját.

2. Az elnök ellátja a közgyűléssel és az elnökség ülésével kapcsolatban a 8. és 10. §-okban meghatározott feladatokat. Az elnökség hatáskörébe tartozó sürgős ügyekben – ha ülésének összehívására nincs lehetőség, vagy ha az ügy természete azt nem indokolja – a Szövetség nevében állást foglal, valamint intézkedik, és erről utólagos jóváhagyás végett köteles az elnökségnek beszámolni.

3. Az elnök a közgyűlés által megállapított költségterv keretein belül utalványoz, a Szövetség pénzgazdálkodását a Közgazdasági Bizottság ellenőrzi.

4. Az elnök teendőit akadályoztatása esetén az alelnökök látják el. Az elnök egyes teendőinek ellátásával az alelnököket, vagy a titkárságvezetőt megbízhatja.

5. A közgyűlés az elnököt a rendes tagok által delegált személyek közül, titkos szavazással, 4 évi időtartamra választja meg. Ha 4 éven belül az elnök megbízása bármely okból megszűnik, a 4 évből hátralévő időtartamra is lehet új elnököt választani. Az alelnököket – legfeljebb 3 főt – az elnökség saját tagjai közül titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja. Az elnök személyét legalább 10 szavazásra jogosult tag előzetes, vagy közgyűlésen bejelentett ajánlása esetén lehet szavazásra bocsátani.
A szavazólapnak tartalmaznia kell:
a) a választás helyét és időpontját;
b) a jelöltek nevét annak a tisztségnek a megjelölésével, amelyre jelölik;
c) annak a tagszervezetnek a megnevezését, amelynek a jelölt tagja, vezető tisztségviselője, munkavállalója;
d) a szavazatok jelzésének módját.

6. A közgyűlés – az elnökség előterjesztése alapján – tiszteletbeli elnököt választhat.

7. Az elnök jogosult kifogást emelni az elnökségbe delegált tagok munkájával kapcsolatban, így javaslattal élhet az elnökségi tagot megválasztó fórumnak az elnökségi tag visszahívására és új tag jelölésére.

Titkárságvezető - titkárság
12. §.

1. A titkárságvezetőt az elnök javaslatára egyszerű többséggel az elnökség választja, illetve dönt visszahívásáról is. A titkárság felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. A titkárságvezető az elnök irányítása mellett gondoskodik a Szövetség működésével kapcsolatos teendők ellátásáról. Ennek keretében:
a) Intézi a közgyűlés és az elnökség üléseinek előkészítését, összehívását és lebonyolítását, valamint szavazati jog nélkül részt vesz rajtuk
b) Gondoskodik a közgyűlés és az elnökség határozatainak kiadásáról, figyelemmel kíséri és elősegíti azok végrehajtását
c) Az elnök megbízása és iránymutatása szerint eljár és intézkedik a Szövetség ügyeiben
d) A költségterv keretén belül 300.000.-Ft-ig utalványoz
e) Összefogja és segíti az elnökségbe választottak munkáját
f) Az elnökségi és egyéb ülésekről tartalmi jegyzőkönyvet készít.

2. A Szövetség munkájával kapcsolatos ügyviteli teendőket a titkárságvezető vezetése és irányítása alatt működő titkárság látja el.

Szakterületi érdekképviselők és funkcionális bizottságok
13. §.

1. A Szövetség keretében az alábbi szakterületi érdekképviselők és funkcionális bizottságok működnek:

A. Szakterületi érdekképviselők:

1) Belföldi és Beutaztató szakterületi érdekképviselő, 2) Kiutazás szervező szakterületi érdekképviselő,
3) Utazásközvetítő szakterületi érdekképviselő,
4) Közlekedési szakterületi érdekképviselő,
5)Kongresszusi és Rendezvényszervező szakterületi érdekképviselő.

B. Funkcionális Bizottságok

1) Etikai és Jogi Bizottság,
2) Közgazdasági Bizottság
3) Kommunikációs Bizottság,
4) Továbbképzési Bizottság.

C. Regionális Érdekképviselők:

1) Budapesti és Közép-Magyarországi régió érdekképviselője

2) Dunántúl régió érdekképviselője

3) Alföld és Észak-Magyarország régió érdekképviselője

1. Az érdekképviselők és a funkcionális bizottságok döntési joggal nem rendelkeznek, az általuk tárgyalt ügyekben csak javaslatot készítenek. Az elnökség az érdekképviselőket és a bizottságokat sürgős elintézést igénylő operatív ügyekben – utólagos beszámolási kötelezettség mellett – intézkedési joggal is felruházhatja.

2. Az elnök és a szakterületi érdekképviselők – az elnökségnek történő utólagos beszámolás mellett – egyes feladatok megoldására alkalmi vagy állandó munkacsoportot hozhatnak létre, illetve szakértőt bízhatnak meg.

3. A funkcionális bizottságok tagjait a jelölőbizottság javaslatára a közgyűlés titkos szavazással, 4 évre választja (3 tag + 1 póttag). A jelölőbizottság a tagok megkérdezése útján tesz javaslatot a bizottsági tagok személyére. A funkcionális bizottságok vezetőit ugyancsak a közgyűlés választja.

4. A funkcionális bizottságok részletes működési szabályzatukat maguk alkotják meg, amelyet a titkárságnak tájékoztatásul megküldenek. A póttagok szavazati jog nélkül részt vehetnek a bizottságok ülésein.

IV.
Választás menete
14. §.

A 4 évenként sorra kerülő tisztújító közgyűlés előkészítésére a szövetség eseti bizottságot hozhat létre.

1. A jelölőbizottság feladata az elnökre és az elnökség tagjaira vonatkozó személyi javaslatok összeállítása. Az elnök jelöléséhez legalább 10 tag, a további elnökségi tagok jelöléséhez legalább 5 tag ajánlása szükséges. A jelölőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg azzal, hogy a jelölőbizottság üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a jelölőbizottság ülésének helyét és időpontját;
b) a jelöltek nevét, annak a tisztségnek a megjelölésével, amelyre jelölik;
c) a jelöltre leadott és igazolt ajánlások számát;
d) annak a tagnak a megnevezését, amelynek a jelölt tagja, vezető tisztségviselője, vagy alkalmazottja;
e) a jegyzőkönyvet vezető, illetve hitelesítő személy nevét és aláírását;
f) minden további, a jelöltállítással összefüggő lényeges tényt, vagy körülményt.
A jelölőbizottság üléséről készített jegyzőkönyvet, továbbá a jelöltre leadott ajánlásokat a bizottsági ülés napjától számított egy évig megőrzés céljából a titkárságvezetőnek kell átadni.

2. A szavazók jogosultságának megállapítása a szavazás helyszínén a regisztrálást végző titkárság feladata.

3. A mandátumvizsgáló bizottság feladata az elnök, az elnökségi tagok, valamint a funkcionális bizottsági tagok megválasztása során a választás szabályszerűségének igazolása, a választással kapcsolatos esetleges kifogások kivizsgálása, és döntési javaslat megtétele mellett azoknak a tisztújító közgyűlés elé terjesztése. A mandátumvizsgáló bizottság tagjait a jelölőbizottság személyi javaslatára a tisztújító közgyűlés választja meg. A mandátumvizsgáló bizottság legalább három tagból áll, amely döntéseit többségi szavazással hozza. Minden bizottsági tagot egy szavazat illeti meg. Nem lehet a mandátumvizsgáló bizottság tagja a szavazatszámláló bizottság és a jelölőbizottság tagja, továbbá akit tisztségre jelöltek.

4. A szavazatszámláló bizottság feladata a leadott szavazatok érvényességének megállapítása, a szavazólapok összeszámlálása, jegyzőkönyvben történő dokumentálása és a választás napját követő egy évig megőrzés céljából a titkárságvezetőnek történő átadása. A szavazás eredményét dokumentáló jegyzőkönyv egy példányát ellenőrzés céljából át kell adni a mandátumvizsgáló bizottságnak.

A szavazatszámláló bizottság tagjait a jelölőbizottság személyi javaslatára a tisztújító közgyűlés választja meg. A szavazatszámláló bizottság legalább három tagból áll, amely döntéseit többségi szavazással hozza. Minden bizottsági tagot egy szavazat illeti meg. Nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja a mandátumvizsgáló bizottság és a jelölőbizottság tagja, továbbá akit tisztségre jelöltek.

A szavazás eredményét dokumentáló jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét és időpontját;
b) a szavazatszámlálás kezdetét és befejezését;
c) a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát;
d) az elnökre és a további tisztségviselőkre leadott szavazatok számát személyenként; e) a választásokkal kapcsolatos kifogásokat;
f) a jegyzőkönyvet vezető, illetve hitelesítő személy nevét és aláírását;
g) minden további, a választással összefüggő lényeges tényt, vagy körülményt.

V.

A Szövetség gazdasági ügyei

15. §

1. A Szövetség működésével felmerülő költségeket a 9.§. (2) bekezdés b) pontja szerint a közgyűlés határozata alapján a tagok által fizetett anyagi eszközökből kell fedezni. Az évi tagdíj összegét mind a rendes, mind a rendkívüli tagok kategóriájában, valamint az egyéb hozzájárulásokat a közgyűlés a körülmények mérlegelésével állapítja meg. A Szövetségbe a költségvetési év (IV. 1 – III. 31.) második felében felvételt nyert tagok az évi tagdíj felét fizetik.

2. A tagdíjakat és a hozzájárulásokat a Szövetség bankszámlájára kell átutalni, és ebből a tényleges kifizetéseket az elnök (alelnökök), vagy a titkárságvezető utalványozása alapján a titkárság teljesíti. Ugyancsak a titkárság intézi az elnök rendelkezése szerint a Szövetség alkalmazottainak munkaügyi és bérkérdéseit.


3. A 9. §. (2) bekezdés b) pontja szerint megállapított költségterven belül 300.000.-Ft.-ig a titkárságvezető, azon felül az elnök, vagy az alelnökök jogosultak kötelezettséget vállalni és a kifizetést jóváhagyni.

4. A titkárság a bevételek és a költségek alakulásáról költségvetési évenként elszámolást ad a Közgazdasági Bizottságnak. A titkárságvezető költségvetési évenként a közgyűlésen köteles beszámolni a tagdíjak és a hozzájárulások felhasználásáról, illetve a Szövetség pénzgazdálkodásáról.

5. A tagoknak a Szövetség munkájában közreműködő dolgozói általában díjazás nélkül végzik munkájukat, de az elnök külön megbízás keretében végzendő munkájukért díjazást, illetve költségtérítést is megállapíthat. Az ilyen szerződés a titkárságon keresztül kerül megkötésre.

VI.
Vegyes rendelkezések
16. §.

1. A Szövetség megszűnik, ha:
a/ feloszlását a közgyűlés kimondja
b/ a rendes tagok száma 10 alá csökken
c/ a törvény által meghatározott egyéb esetekben.

2. A Szövetség megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik, az általa kirendelt felszámolók jelentése alapján.

3. A Szövetség alapszabályát a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba.

"A Fővárosi Bíróság a 13. Pk. 60.779/1989/10. számú, 2008. július 28-i keltezésű végzésében elrendelte a szervezetet érintő változás nyilvántartáson történő átvezetését, s megállapította, hogy a módosítás mindenben megfelel a törvényes előírásoknak. "

Molnár Gabriella s.k.

elnök